Szerződéskötés előtt minden esetben informálja le az Önnel szerződő céget! Erre a legjobb, legegyszerűbb módszer a cég cégkivonatának megtekintése. A cégkivonatból kiderül, hogy a cég valójában létezik-e, nem áll felszámolási, csőd vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint, hogy indult-e ellene végrehajtási eljárás. A gazdasági társaságok cégadatait legegyszerűbben a következő oldalon ellenőrizheti  le: http://www.ecegjegyzek.hu/

Követelésbehajtás

A követelésbehajtás legfontosabb kritériuma a gyorsaság!

A követelésbehajtás módszerei a következőek:

1. Ügyvédi felszólító levél kiküldése.
2. Fizetési meghagyásos eljárás indítása
3. Felszámolási eljárás indítása

1. Ügyvédi felszólító levél

Az ügyvédi felszólító levél a követelésbehajtás igen hatékony, egyszerű, és olcsó eszköze. Lényege, hogy hatására adósa meggyőződhet arról, hogy tartozásával jogi szakértő foglalkozik, így amennyiben nem kívánja magát egy hosszan elhúzódó, költséges jogi procedúrának alávetni érdemes tartozását mielõbb rendezni.

2. A Fizetési meghagyásos eljárás

Fizetési meghagyás útján a követelését a bírósági peres eljárásnál gyorsabban, olcsóbban érvényesítheti.
A fizetési meghagyásos eljárás olyan nemperes eljárás amelyben a bíróság az egyoldalú kérelmére az adósát – a bizonyítási eljárás mellőzésével a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy azzal szembeni ellentmondásra hívja fel.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz megfizetésére irányuló olyan követelés, amelynek az összege a 3.000.000 forintot nem haladja meg. A bíróság azonban csak akkor tudja kibocsátani a fizetési meghagyást, ha az adós lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismert.

A fizetéses meghagyásos eljárás illetékköteles, melynek mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 8.000 forint, legfeljebb 300.000 forint, melyet az eljárás megindításakor köteles formájában leróni.

A fizetési meghagyást a bíróság az adós részére továbbítja, aki ez ellen ellentmondással élhet (például: a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, az abban megjelölt tartozását nem ismeri el, stb.) Ennek sajnos az a jogkövetkezménye, hogy megakadályozza a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését – amelynek hatálya a bíróság ítéletével azonos – és a fizetési meghagyásos eljárást polgári perré alakítja át.

Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás polgári peres eljárássá alakul a bíróság felhívja arra, hogy az illetéket 15 napon belül a peres eljárás illetékére egészítse ki, ennek elmulasztása esetén a pert megszünteti. A polgári peres eljárás illetéke a követelt összeg (illetékalap) 6 %-a, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.50ű.000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárás kisebb összegű követelés, vagy követelések esetén jelentősen hatékonyabb, különösen abban az esetben, ha a követelés jogilag alátámasztott, tehát szerződés, befogadott számla tartozik hozzá. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyás iránti kérelmek legalább a fele jogerőre emelkedik!

3. A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők (akinek tartozik) a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (A törvény szabályait a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire kell alkalmazni, az egyéni vállalkozókra nem terjed ki.)

A felszámolást elrendelő bírósági végzés meghozatalának alapvető feltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen.

Az adós akkor fizetésképtelen, ha

- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy

- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

- az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

- a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

- az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Amennyiben adósa nem kívánja cégét felszámoltatni a felszámolási eljárás megindításáról való tudomásszerzését követő legkésőbb 45 napon belül kénytelen tartozását kiegyenlíteni.
Abban az esetben, ha adósa valóban fizetésképtelen megindul ellene a felszámolási eljárás, melyben követelését hitelezői igényként érvényesítheti.

Tapasztalat alapján elmondható, hogy a felszámolási elrendelését követően nagyon csekély annak valószínűsége, hogy a felszámolási eljárás jogerős befejezése után – amely szintén akár egy éven túl is eltarthat – pénzhez jusson, így ezen eljárást akkor hatékony megindítani, ha álláspontunk szerint a cég valójában nem akar felhagyni működésével.